Könyvértékelés: Miranda Cowley Heller: Papírpalota

Fülszöveg:

Ez a ház, ez a hely minden titkomat ismeri.
Elle ötvenéves, három gyermek anyja, boldog házasságban él. Július van, a Cape Codon található családi nyaralóban, a Papírpalotában ébredeznek, Elle gyerekkora óta itt tölt minden nyarat. Ez a reggel más, mint a többi: előző éjjel Elle és gyerekkori barátja, Jonas kisurrantak a hátsó ajtón át a sötétbe, és életükben először szexeltek egymással. Közben a házastársaik gyanútlanul beszélgettek odabent.
Most, a következő huszonnégy óra leforgása alatt Elle-nek muszáj lesz döntenie: megmarad a jelenlegi életében a férjével, Peterrel, akit őszintén szeret, vagy fejest ugrik a fantáziába, amire mindig is vágyott – Jonasszel gyerekkorukban is szerelmesek voltak, és egymáséi is lettek volna, ha nem alakul minden másképp egy tragikus baleset miatt, amely örökre megváltoztatta az életüket.
A regény fokozatosan adagolja a múltbeli eseménysort, hogy átérezzük, milyen összetett a döntés, amelyet Elle-nek meg kell hoznia. A Papírpalota egyszerre gyengéd és pusztító mű, amely hitelesen ábrázolja a feszültséget, amely vágyak és méltóság között feszül, feltárva az abuzív családi kapcsolatok, kisebb gaztettek és igazi bűnök közötti összefüggéseket.

Vélemény:

Figyelem! Az értékelés spoilert tartalmaz!

Az elején szeretném elmondani, hogy annyira összetett a történet, hogy nem tudok róla spoiler nélkül mesélni. Már a bortó és a fülszöveg alapján sejtettem, hogy a történet összességében olyan hangulatot teremt bennem, mint az Ahol a folyami rákok énekelnek. Ahogy haladtam a Papírpalota olvasásával, ez az érzés csak fokozódott. Természetesen ez teljesen pozitív, hiszen idén akkor már két kedvencet is avattam a szépirodalom kategóriában. Elvarázsolt a tájleírás, a két idősíkon vezetett történet.


Arra viszont nagyon figyeljetek, hogy két szálon fut a cselekmény és a végére ér össze! Engem ez az első fejezetnél bezavart, és gyorsan fel kellett vegyem a fonalat, mert annyira tolja a cselekményt és kelti a feszültséget az olvasóban, ha az elején nem érti valaki a történetet, akkor bele fog zavarodni. Minden van viszont a könyvben! A családon belüli erőszak nagyon fájdalmasan volt leírva, téptem a hajam az olvasása közben. Mondjuk, a szereplők a könyv első felében utalgattak arra a bizonyos tragédiára, viszont ténylegesen csak a történet második felében derült ki, hogy milyen tragédia határozza meg Elle és Jonas életét. Kicsit olyan is volt ez a könyv, mint az Ahol a szivárvány véget ér (érdekes, hogy két olyan könyvre hasonlít első olvasásra, aminek a címében az ahol szó szerepel), hiszen Elle és Jonas egész életükben elmentek egymás mellett, pedig nagyon szurkoltam nekik. Szegény Elle, mindig megtalálta a rossz őt. Conrad képében aztán megtámadták London utcáin, majd be is törtek hozzá.

Fájdalmas vallomások, szülői félreértések és rengeteg érzelem az, ami meghatározza ezt a könyvet. Te mit tennél ötvenévesen, a szívedre vagy az eszedre hallgatnál? Én azt vallom, hogy kövessük a szívünket, viszont a megcsalást rettentően elítélem. Ugyanakkor igyekeztem Elle helyzetébe beleképzelni magam, hogy én azt választanám aki az igazi, és mindennél jobban szeretem, őrülten szerelmes vagyok belé, vagy azt a férfit, aki a férjem és szeretem, de nem úgy, mint a másik férfit? Nos, fogalmam sincs. Rettentő összetett döntés, és rengeteg dolgot kell mérlegelni. Három gyermeket is elhagynék, ha Jonast választanám, viszont mindennél jobban szeretem, és kb egész életemben rá vágytam. Talán emiatt a dilemma miatt lett olyan vége a könyvnek, ami után csak ültem és pislogtam magam elé. Komolyan ez lett a vége??? Annyi mindenre tudok gondolni ezután a befejezés után, hogy az agyamba versenyautóként cikáznak a gondolatok és még napokkal később is ezen rágódok, hogy vajon melyik véglet lehetett a a befejezés. Meghalt? Jonast választotta? Hiszen levette a gyűrűt, ez rengeteg dologra enged következtetni. A tavacska túloldalán kimászott és soha többet nem látta senki?


Véleményem szerint ilyen a nagyon jó könyv, hogy napokkal később is ez jár a fejemben, mert a zsigerekig belém égette magát a történet. Ha szeretnétek olvasni egy eseménydús és összetett könyvet, mindenképp a Papírpalotát javaslom!

Értékelés:

Történet: 5

Borító: 5

Fordította: Katona Ágnes

Hozzászólás